MiaQ az IQ, EQ, AQ?

Kompenzálja a mesterséges intelligencia a természetes butaságot?

Amióta Bill Gates furfangos PR csapata (sőt önmaga is) fújt egy nagyot a mesterséges intelligencia buzzword-ön, már az (alkalmazásvezérelt okos)csapból is az AI/MI folyik. Gates részéről persze érthető az „őszinte” lelkesedés, a Microsoft böngészőjébe integrált ChatGPT a Google hegemóniáját hivatott le- és megtörni. Nem kis feladat ez, jól jön a vírusszerűen terjedő mémcunami ingyenreklámja.  Ebben a cikkben egyebek mellett a következőt írtam e témában:

„Bár csak az elmúlt 1-2 évtizedben került be a mesterséges intelligencia fogalma a mainstream gondolkodásba (Sophia, önvezető autók, Boston Dynamics robotok stb.), de már a 17. század elején értekezett René Descartes arról, hogy az állatok teste nem több egy összetett gépnél és maga a kifejezés (Artificial Intelligence) is kb. 70 évvel ezelőtt született meg John McCarthey fejében.”

Ma azonban a természetes intelligenciáról fotelszakértek/szőrszálhasogatok.

Az elmúlt évtizedekben az intelligenciahányados (IQ) elnevezés mintájára számtalan egyéb mutató és intelligencia típus is megjelent: EQ, AQ, folyékony/kristályos intelligencia, Howard Gardner (Harvard Egyetem, 1975)  többszörös intelligencia kategorizálása stb. Ezen új hányadosok mérése (érthető okoknál fogva), még a sokat kritizált IQ teszteknél is vitatottabb. (Persze magának az intelligenciának is sokféle definíciója van, Piaget-től Binet-en keresztül Wechslerig bezárólag, de ezekbe most, idő- és tudáshiány miatt ne menjünk bele. Ötvenöt évesen már meglehetősen homályosak azok a gimnáziumi pszichológia órák…)

IQ (intelligencia hányados)

Fontos megállapítás, hogy az IQ az értelmi képességet leíró viszonyító szám. Alapvetése, hogy a statisztikai skálázással képzett IQ Gauss-görbe legmagasabb pontja (az adott populáció legszámosabb csoportja) rendelkezik „átlagos” 100-as IQ-val. (A szórásba, bár fontos, most ne menjünk bele.) Magyarán saját IQ értékünk azt mutatja meg, hogy az azonos életkorú, átlagos kognitív képességekkel rendelkező személyek szellemi teljesítményéhez képest mi hol állunk. Ez a mentális intelligencia mérés tehát jellemzően a bal agyfélteke tevékenységeit (felfogóképesség, logika, memória stb.) vizsgálja. A másik kognitív képességünkhöz, a „jobb agyféltekés” kreativitáshoz tehát jóval kevesebb köze van. Nyilván az intelligenciának és a kreativitásnak (quasi) „metszete” is van, de ennek az uniónak a méretéről és az egymásra gyakorolt hatásáról szintén nem mernék értekezni.

Na de Mérő László racionális világa után vessük vigyázó szemünket leánya, Mérő Vera emócionálisabb területére! (YinYangDialektikusan szeretném persze a Nagyérdemű figyelmét felhívni Vera jogvédő tevékenységére és édesapja matematikai végzettségét gazdagító pszichológiai diplomájára is. Utóbbi kapcsán javaslom az Érzelmek logikája című könyvét elolvasni. (Beleolvasni is ér.)

EQ (érzelmi hányados)

A ’80-as években bevezetett EQ-t (Emotional Quotient, John. D. Mayer és Peter Salovey) itthon érzelmi intelligenciának fordítják, ami kissé unintelligens (sic) félrefordítás, hiszen éppen azért született meg az EQ (érzelmi hányados) kifejezés, hogy az értelmi sík mellett felhívja a figyelmet egy ember érzelmi képességeire (önuralom, empátia, konfliktus kezelési képesség stb.), ami (mentális intelligenciája mellett) segítheti boldogulását. A magas érzelmi hányadossal rendelkező ember „jól tud bánni” a többiekkel, mondhatni „belelát a fejükbe”, ezért is érvényesül jobban, különösen az ipari korszakot felváltó mai „élmény-információs” időkben. Ez a típus hamar megtalálja a közös hangnemet, szinte bárkivel. (A családon túl legyen az akár munkatárs, főnök vagy beosztott.)

Sok magas IQ/alacsony EQ kombóval „megáldott” ember bukdácsolását láttam közelről az ÉLET nevű játszmában. Persze vicces látni a magas EQ/alacsony IQ figurák meztelenségét is, miközben még maguk is büszkék királyi új ruhájukra, melynek létét a gondosan maguk köré gyűjtött és/vagy lerakódott talp- és seggnyalók számító dicsérete hitette el velük. A Dunning-Kruger effektusról egyébként a komment-kulturálatlanságról szóló cikkemben írtam részletesebben. A cikk publikálásának napján pedig a következőket írtam ki a személyes facebook falamra:

„A kommentkultúra olyan mint az agrikultúra. Ha alacsony szintű, az nem tesz jót sem a (művelt, vagy műveletlen) művelőnek, sem a meg-, vagy félművelt élőlénynek (pl. ember, tök).”

AQ (állóképesség-mutató, avagy alkalmazkodási hányados)

Erőss Zsolt kapcsán már többször írtam a druszám, Paul G. Stolz által bevezetett AQ-ról (Adversity/Adaptability Quotient). A magas AQ-val rendelkező ember aktív sikerorientált nem pedig passzív kudarckerülő. Sok esetben ahelyett, hogy letörné, gátolná a „kudarc”, szinte nem is ismeri/használja ezt a negatív szót. Számára inkább tapasztalat a „sikertelenség” és arra motiválja, hogy minden esetben tanuljon a hibáiból. 

A magas AQ-val rendelkező embereket „hegymászó típusnak” kategorizálják és aposztrofálják a tesztek. Ezek a mentálisan erős emberek már az adott „csúcson” kiszemelik az újabb meghódítandó „hegye(ke)t”, hiszen tulajdonképpen ez élteti őket, ez ad értelmet és tervezhető keretet aktív életüknek. Erőss Zsoltot közel egy évtizedig volt szerencsém ismerni. (E nyelvi fordulat ezúttal helyénvalóbb, mint valaha.) Amikor 2002 májusában első magyarként feljutott a világ (Mount Everest) csúcsára, hazaérkezése után amikor beszélgettünk az expedícióról, az egyik első megjegyzése az volt, hogy legközelebb oxigénpalack nélkül megy fel. A csúcson készült néhány mondatos felvételben is a következő hangzik el szó szerint:

„…Végre magyar a Mount Everesten! Igaz, hogy oxigénnel, de hát legalább visszajöhetünk valami szebb céllal, oxigén nélkül alpesi stílusban…”

Hasonló módon befejezve és összegezve a szöveget, ahogy a KKV-knak pusztán 3.990 forintért letölthető, „Hogyan építs milliárdos céget?” című, három oldalas PDF-et kínáló vehemens sarlatánok teszik:

A titkos képlet tehát: IQ + EQ + AQ = SIKER!

Nyilván a népszerűvé vált újabb mutatók, mégújabbak kreálására motiválták a rövidítéseket és mozaikszavakat két darab merőkanállal fogyasztó corporate szektort, de olvasóim nagy bánatára ezek taglalásától ma eltekintek. CQ (creative quotient, kreatív hányados), SQ (spiritual quotient, spirituális hányados), PQ (physical quotient, fizikai hányados) stb.stb.stb.stb.stb…