Pintér Béla: A Sehova Kapuja

Egy év híján negyedszázados darab, (PB 3. előadása) mégis aktuálisabb, mint valaha.

Egyre törzsiesedő világunkban egy új szemszögből is szemlélem már a szektás szekértáborok és a Hitgyüli, szcientológia, vagy Jehova Tanúinak múltbéli tevékenységét. Továbbá mindig is érdekelt az amerikai televangelizmus és a hazai harmadik vonalas bibliaértelmező kisegyházak, valamint a karizmatikus neoprotestáns felekezetek hatásmechanizmusa.

Nyilván a Pintért kritikátlanul (sőt, akár értetlenül), vallási áhitattal imádók között is éppen olyan könnyen találhatunk (quasi) szektatagokat, mint az Apple, Fradi vagy egy politikai párt tagjai között. Ezzel nyilván Pintér is tisztában van, de éppúgy nem tehet semmit ellene, mint a fogalmatlan szavazóiból/vásárlóiból (is) élő művész/cég/párt. Sőt, a cancel culture, online rating és a csordaszellem káros „szinergiája” miatt a „fogalmatlanok” több hatalomhoz jutottak az elmúlt évtizedben, mint valaha.

Hja, az internet „demokratizáló” hatásának is nyilván vannak árnyoldalai…

Persze a kritikusok itt-ott (pl. Tündöklő középszer) Pintértől is kapnak egy-két kokit a fejükre. Például ennek az előadásnak az egyik, a színház káros hatásairól szónokoló mozgalmi karaktere korábban színikritikus volt, de „rájött, hogy nincs értelme”. E darab népzenegyűjtő figurája (Adorjáni Bálint) pedig a Titkaink című darab pedofil főszereplőjeként tűnik fel később.

A díszlet a szokott módon egyszerű, de kreatív, a gyülekezet központja könnyedén alakul át vonatbelsővé, majd egy (persze erdélyi) kisfalu, Ördöngősbükk templomává. (A költségtakarékos jelmezek és díszletek miatt nem éreztem soha hiányt PB előadásain.) Ebben a darabban például a felekezeti egyenzakókra erősített biciklilámpák, az erősen „low budget” Pirx kapitány költségvetését is alulmúlva tudnak figyelmeztetni a közelgő, Isten által küldött „minibolygó-veszélyre”.

„A sehova kapuját akkor léped át, amikor úgy érzed, hogy nem kell tovább tapogatóznod a fal mentén, minden kérdésedre választ kapsz és boldog lehetsz a földön. A sehova azonban csak egy buta és kegyetlen szürke köd. Elhomályosítja a szemedet és eltompítja az agyadat. Végül minden zsigeredbe beeszi magát és soha többé nem ereszt el. Kérlek, tapogasd tovább a falat! Még akkor is, ha talán soha nem találsz igazi átjárót! Inkább kutass egész életedben, semmint, hogy átlépd a sehova kapuját!”

Díjak:
2000 – Budapest Főváros Díja: „A legjobb alternatív előadás”
2000 – 7. Alternatív Színházi Szemle: közönségdíj
2001 – Színikritikusok Díja, a legjobb független színházi előadás
2002 – Vidor Fesztivál DOTTORE Díj – A legjobb előadás
Brighella díj – A legjobb figura: Deák Tamás
Pantalone díj – A legjobb díszlet: Horgas Péter

p.s.
Nem bírom nem észre venni, hogy PB több évtizedes, aktuális problémákkal foglalkozó előadásai mennyire modernek manapság is. Ez pedig sajnos azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedekben nem sokat fejlődtünk. Fenébe!

Korábbi beszámolók Pintér Béla és társulatának előadásairól:

A bajnok
A démon gyermekei
A soha vissza nem térő
A 42. hét
Anyaszemefénye
Az imádkozó
Gyévuska
Kaisers TV Ungarn
Marshal Fifty-Six
Parasztopera
Titkaink
Tündöklő középszer

Fotók: PB és társulata honlap.