Pintér Béla: Szutyok

Bélánk ebben a másfél évtizedes darabban ismerős előítéleteket állít pellengérre, élén a rasszizmus sok PB előadásban visszatérő fertőzésével.

Megkapja a szokásos álgiccses sztereotípia tockost cigány, zsidó, biopék/rendező, vagy orvos értelmiségi és persze Szutyok, a sértett intézetisből árpádsávos/bomberdzsekis szélsőjobbossá frusztrálódó címadó szereplő is. (Ismerős az alapképlet, a perifériára szorult egyszerű ember az egész igazságtalan/félelmetes világra mérges és mihelyst hatalmat kap, törleszteni kezdi a gyötrelmes évek alatt felgyülemlett vélt, vagy valós sérelmeit.) Akár, a Heidfeldről ügyetlenül Hidegföldire (Friedenthál Zoltán) magyarosító örökbefogadó apjával, a kisfalu, Csővár értelmiségijével szemben is. (SPOILER: Erős jelenet, amikor végül Attila, a zsidó biopék, aki korábban gyermeket nemzett az egyik roma neveltlányának, a kemencéjében égeti el a másik, nácivá morfolódott neveltlányát.)

Pintér Béla szürreális lakmuszpapírján tehát ismert archetípusok, de váratlan jelenetek tűnnek fel. Ismét.

A groteszk és abszurd megjelenítési mód PB egyik gyakran használt eszköze. A főorvos óriási köpeny-uszálya, a hatalom embereinek (főorvos, rendőr, intézetvezető) félelmet keltő és dehumanizáló, arctalan gorgófej (Jay Kay?) félmaszkja kifejező. Béla (Keszég László) a meg nem értett, wannabe „művész” szökkelő járása csak később nyer értelmet, az általa „rendezett” előadásban ugyanis mindenki bogár módjára közeledik. (Az élete főművének aposztrofált dráma címe is Bogarak.) Egyébként Béla tolókocsis felesége Etus (Pető Kata) talán az egyetlen olyan szereplő, aki még a darab végén is rokonszenves marad a nézőnek… Bandi (Takács Géza) és Pali bá’ (Szabó Zoltán) egyszerű „bohóc duója” sok humor forrása. Azonban az igazi konfliktus a nőszereplők között épül fel. A címszereplő Szutyok (Szamosi Zsófi), a vele „vérszerződött” roma barátnője Anita (Enyedi Éva) és örökbefogadó anyjuk, Irén (Szalontay Tünde) között.

A „teniszbírói szék” (kakasülő?) magasságában két órán keresztül üldögélő és hol moldvai/gyimesit furulyázó, hol egyéb fúvós hangszert megszólaltató, sőt Edit Piaf sanzonjait megidéző Kerényi Róbert sokszínű muzikalitása adja meg a zenei alapot, melyre a szereplők időnként rácsatlakoznak. A végén persze kiderül a régi igazság, miszerint nem Szutyok, a zavart fejű szélsőjobbos „hazafi” jelenti a legnagyobb veszélyt számunkra, hanem az általa (is) keltett mentális szutyok, ami elfedi az igazságot, morált és végül guanóként rakódik le (akár) egy teljes országra…

2011-ben az előadás három díjat is kapott a XI. POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) rendezvényen.

Legjobb női szereplő: Szamosi Zsófi
Legjobb női epizódszereplő: Enyedi Éva
Legjobb színpadi szöveg: Pintér Béla

Fotók: PB és Társulata honlap.

Korábbi beszámolóim Pintér Béla és társulatának előadásairól:

A bajnok
A démon gyermekei
A sehova kapuja
A soha vissza nem térő
A 42. hét
Anyaszemefénye
Az imádkozó
Gyévuska
Kaisers TV Ungarn
Marshal Fifty-Six
Parasztopera
Titkaink
Tündöklő középszer