Schumacher vs. nyárspolgár kóma

Michael Schumacher

Tegnapelőtt délelőtt Michael Schumacher síbalesetet szenvedett a Francia-Alpokban. Kómában tartva a hétszeres világbajnokot, jelenleg is küzdenek az életéért az orvosok. Magas labda, hogy a zinternetek vegyes népének kommentjeire reagáljak, de ezt már Paul Walker balesete kapcsán megtettem. Nyilván hasonlókat írhatnék most is. Ezúttal azonban tartózkodom ettől.

Schumi a kijelölt pályán kívülre “tévedt”. A sziklának csapódáskor bukósisakot viselt. Ha ezt nem tette volna, valószínűleg ott helyben szörnyethal. (Ha eddig még nem tettétek meg, mert kőkemény férfiak vagytok, vegyétek meg első bukótokat az idei síeléshez. Komolyan. Tudjátok, sapka-sál.) Legutoljára Erőss Zsolt halálakor gondolkodtam el azon, hogy mi, az ún. férfiak, mennyire különbözően gondolkodunk az életminőségről. Valaki egész életében kis fonott kosárkában cégeket és/vagy trófeákat (nő, autó, kütyü, aranyérem) gyűjt, van aki élményeket, kapcsolatokat és van aki nemes egyszerűséggel csak nagy zabálásokat.

Michael Schumacher

Az egyik szélsőség nyilván az, amikor valaki minden esetben a tutira játszik. Ebben az esetben életének hosszát próbálja nyúúújtani. A másik végén azok az adrenalin függő arcok állnak, akik életveszélyt esznek reggelire. Ők nem feltétlen a hosszra, mint inkább életük „szélességére” hajtanak. (Tudom erőltetett ez a kifejezés.) Vérmérséklete és motivációi szerint ezen a széles skálán helyezkedik el az a 7 milliárd ember, aki napi döntések tucatjaival éli és befolyásolja önmaga és családja életét. Szándékosan sarkítva a helyzetet, e két komponens (hossz, szélesség) adja ki azt a területet, amelyre a végelszámolásnál nagy zöld szövegkiemelővel ráírjuk, hogy „ÉLET”. (Annak is csupa nagybetűs, iskola-igazgató-kántált verziója.)

A 100 évet saját falujában leélő, saját orránál messzebb nem igen látó néninek van/volt igaza, vagy Janis Joplinnak? A zombie tévéző 1,2 mázsás amerikai (de nem csak) nyárspolgárnak (kertváros, két gyerek+kutya, útlevél nincs, heti fűnyírás), vagy Erőss Zsoltnak? (Most ne keverjük be a tisztesség és hasznosság fogalmát a képbe.) Szándékosan írtam egy férfi és egy női példát is, hiszen a két nem biztonság iránti igénye jelentősen különbözik, hiszen az elmúlt (kb.) kétmillió év során teljesen más szerepünk volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek bátor nők, vagy gyáva férfiak, csak azt, hogy a biztonság köztudottan magasabb helyen szerepel a nők preferencia listájában.

Szóval mindenki döntse el saját maga, hogy a szilveszteri virsli két végét mártja-e be a Globus mustárba, vagy ma éjfélkor meggyes, alkoholmentes gyerekpezsgővel koccintás után, koffeinmentes kávéval próbál fennmaradni a Bud Spencer, Sas Józsi, Benny Hill bermuda triumvirátus előadásán. Akár így, akár úgy tesz, előbb utóbb meg kell fizetnie az élmény (vagy a helyén tátongó űr) árát. Akkor pedig már késő siránkozni.

Michael Schumacher