Bethlen Gábor ventilátorként pörög a sírjában

(Iktári) Bethlen Gábor (1580-1629) uralkodása alatt Erdély élte az aranykorát, Erdélyi Rudolf Zalán vezetése alatt pedig a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Sajnos az állampolgárok csak az előbbivel jártak jól. Bethlen Gábor, bár a korabeli katolikus papok és persze a Habsburg-párti nemesség árulónak tekintette, valójában tehetséges erdélyi fejedelem és magyar király volt, aki még nem járadékra, hanem vaddisznóra vadászott. Ezért roppant méltatlan, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Közhasznú (sic) Nonprofit (sick) Zrt. egy évtizeden keresztül élt vissza e veretes névvel és a következő szövegben megnevezett hiteles források által közölt tények szerint, a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) hasonlóan, csak egy újabb fideszes kifizetőhellyé silányult. Egy penetráns közpénzszivattyú telep cégtáblájára nyelvpolitizálták tehát rá újra egy fontos történelmi személy nevét, nyilván legitimációs okból. Mint tudjuk, aki uralja a nyelvet (közbeszédet), uralja a gondolatokat (közéletet) is. (Erről bővebben ebben a cikkemben írtam.)

Nyelvpolitika

„Ha az ember nem nyeri meg a saját nyelvért vívott harcot, akkor nem nyer a tartalmakról szóló birkózásban sem.” (Orbán Viktor, Kleine Zeitung interjú, 2019)

A Fidesz, több évtizedes tudatos nyelvpolitikájával nemcsak azt határozta meg, hogy miről beszéljenek az emberek, de azt is, hogy milyen szavakat és fogalmakat használjanak a mindennapokban. Ennek pedig óriási jelentősége van, hiszen azzal, hogy milyen szavakkal írjuk le a valóságot, a gondolatainkat is keretbe foglaljuk. „A nyelvért vívott harc során nem a vitát akarod megnyerni ügyek és álláspontok mentén, hanem a vita teljes keretét el akarod tolni a saját pozíciód felé”. Idézet: Cas Mudde, populizmuskutató.

„A Párt nem más, mint »kollektív értelmiség«,  amely a kultúra meghódításán keresztül nyeri meg magának a társadalmat és nyeri el a népi konszenzust.” Idézet: Antonio Gramsci, Kulturális hegemónia (egemonia culturale). BTW: Orbán Viktor egyetemi szakdolgozata éppen Gramsci hegemónia koncepciójával foglalkozott…

Orbánnak (és persze Békés Mártonnak) ideológiailag semmi köze a bebörtönzött olasz antikapitalistához, csak szemérmetlenül instrumentalizálták őt az érdekeiknek megfelelően. Ez tulajdonképpen Mussolini után Gramsci „újbóli meggyilkolása” és félremagyarázott műveinek rablásra ki-, és felhasználása. (Hasonló ügy, mint pl. a honi értelmiségcsere, intézményekbe pártkatonák telepítése, NKA, BGA, KESMA, MCC, MMA, SZFE, NFI, Terror Háza, Századvég entitások felépítése, vagy megszállása.)

Ámde, ne merüljünk még mélyebbre az újrakeretező politikai lingvisztika feneketlen nyúlüregébe, térjünk vissza inkább Bethlen Gáborra és főleg a róla a fenti okok miatt elnevezett „közhasznú” „nonprofit” „alapkezelőre”.

Úgy kezdem e szövegrészt, ahogy Magyar Péter befejezte e hét hétfőn a napirend előtti felszólalását, amikor a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról és a Fidesz-KDNP maffia felszámolásáról beszélt.

„Induljon a tisztítótűz!”

Miniszterelnökünk azt is kijelentette, „ma elindulunk az úton, hogy elkezdjük legyőzni a magyar Cosa Nostrát, a mai nap, június 22-e lesz a D-day.” A Tisztítótűz egyébként egy átfogó politikai, gazdasági és jogi akció, amelynek célja, hogy Magyarország megszabaduljon a korrupció és a politikai/gazdasági maffia fojtó szorításától. Ennek lesz az egyik legfontosabb szervezete a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, amely az említett, vélhetően egyik legnagyobb „közpénzszivattyú csápot”, a Bethlen Gábor Alapkezelőt és vezetőségét is részletesen átvilágítja majd. Az Alaptörvény 17. módosításához egyébként holnaputánig (június 27-ig) ezen a felületen még hozzá lehet szólni. (alkotmany@me.gov.hu)

2020 óta 700 milliárd forintot (!) szórt szét a pénzünkből ez az obskúrus alapkezelő (BGA).

Ennek az óriási pénzhalomnak a felülvizsgálatát ígérte Tarr Zoltán miniszter öt évre visszamenőleg, amit azzal indokolt, hogy az átláthatatlan határozatokkal sokszor nem létező, vagy csak a pályázatra létrehozott egyesületek jutottak sok esetben közpénzhez. (Lesz olyan határon túli támogatás is, amit 10 évre visszamenőleg ellenőriznek majd.) Nem csodálkoznék, ha e vizsgálatok végül szintén házkutatásokhoz, vádalkukhoz és a NAV kiszállásához vezetnének, mint az NKA botrány esetében. Tegnapelőtt hat embert vettek őrizetbe hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt, a 17 milliárd forintnyi NKA-pénzek ügyében. (Már csak azért is lehetséges ez a szcenárió a BGA esetében is, mert lényegesen több támogatási pénzről van szó.) Vajon a BGA átvilágítása során is egy hevenyészetten elásott csontváz temetőt találnak majd az ellenőrök, mint az NKA esetében? Majd kiderül…

Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

Mameluk + csinovnyik = NERsevik

Mameluk
A mamelukok először a dualizmus idején tűntek fel a politikában. Mikszáth is értekezett róluk; ők voltak Tisza Kálmán szervilis kormánypárti képviselői, akik a mandátumokért – vagyis, hogy legközelebb is őket indítsa a NagyFőni ennek minden anyagi előnyével, autonómia nélküli töltőtollként írtak alá mindent, amit a kormány eléjük rakott.

Csinovnyik
Jómagam elsős gimnazistaként találkoztam először a csinovnyik kifejezéssel Gogol: A köpönyeg című elbeszélése és Csehov: A csinovnyik halála novellája kapcsán. A csinovnyikok jellegzetes, kiszolgáltatott orosz hivatalnokok voltak, akik tulajdonképpen szinte semmihez sem értettek. Mára, mint oly sok szó, ez is pejoratív tartalommal bír, a lélektelen, kicsinyes pártkatonákat és a mindenek felett lojális, bélyegnyaló bürokratákat hívjuk így. Azokat a „titkolt”, vagy nyíltan NER alapítványok/alapkezelők, propaganda média és egyéb intézetek/intézmények szervilis vezetőit, akik soha nem dolgoztak érdemi vállalkozásban, közép- vagy nagyvállalatnál, oktatási intézménynél, a harmadik szektorban vagy egyéb, a párt világán kívüli hasznos helyen. Ezek az emberek soha nem tapasztalták meg, hogy milyen egy civil munkahelyen, vagy a versenyszférában dolgozni.

Semjén Zsolt és Szili Katalin a Nemzeti Összetartozás Bizottságának miniszteri meghallgatásán. Fotó: Vörös Szilárd

Semjén Zsolt, Szili Katalin és a Bethlen Gábor Alap

Dr. Semjén „helikopter- és járadékvadász” Zsolti 2013-tól az alap négytagú döntéshozó testületének egyik bizottsági tagja. Dr. Szili „emeszpéből a kádéenpébe kollaboráns” Katalin pedig a döntéselőkészítő kollégium elnöke. (OK, nem közvetlenül dobbantott, volt közben a Szociális Unió nevű saját izé pártja.) Persze a „függetlennek jóindulattal sem mondható” döntéselőkészítő kollégium tagjait ügyesen az alapkezelő vezérigazgatójának javaslatára nevezték ki. (Forrás: HVG)

Az említett Erdélyi Rudolf Zalán egyébként Matolcsy „elvesztette-közpénzjellegét” György egyik elhíresült, a forint leértékelése révén keletkezett MNB működési nyereségből (AKA közpénzünkből) alapított, hat Pallas Athéné alapítvány egyikének (PADOC: Pallas Athéné Domus Concordiae) igazgatói pozíciójából ejtőernyőzött egy évtizede ehhez, a források szerint részben szintén közpénz lopásra optimalizált szervezethez. Azóta ezeket az alapítványokat persze több lépésben „összeolvasztották” és az utolsó szervezetről, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványról lehetett sokat hallani az MNB több száz milliárdos kirablása kapcsán…

kollázs: 444

A pandémia legkeményebb évében is ömlött a BGA-tól a pénz(ünk) külföldre és az egyházakhoz

Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán. A határon túlra irányuló támogatások osztásának elsődleges eszköze a Bethlen Gábor Alap, illetve az azt kezelő állami cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt volt. Nehéz belátni, hogy a határon túli támogatások kiosztásakor miért kell immár hosszú évek óta a tervezett költségeket többszörösen túllépni. 2020-ban a Bethlen-alap összbüdzséje eredetileg 46,5 milliárd forint volt, ez hízott az év végére a háromszorosára.

A „nemzetpolitikai támogatások” előirányzata 37,8 milliárdról hízott 127,7-re, vagyis több mint háromszorosára!

És ez a helyzet nem egyedi, hanem menetrendszerű, az alap keretét 2016 óta sikerül minden évben többszörösen túlkölteni. A „nemzetpolitikai támogatásoknál” maradva, a bő háromszoros túlköltés még csak nem is rekord, 2016-ban 12 milliárd helyett ment el 59, egy évvel később pedig 22 helyett 81. Forrás: HVG.hu

A délceg kaszinóminiszter öccsének egymilliárdos esete a Bethlen Gábor Alapkezelővel

Kaszinó-, és exhonvédelmi miniszterünk öccse, Szalay-Bobrovniczky Vince egymilliárd forintot járt ki három szervezetnek az alapkezelőnél. Az egyik egyébként az MI Kutatóközpont volt, amit nem sokkal a pénz kifizetése előtt hozták létre. Ez az a szervezet, ami azt állította október 23. után, hogy manipulált az a légifelvétel, ami szerint Magyar Péter rendezvényén többen voltak, mint a Békemeneten. Ők 300 millió forintot (!) kaptak a Bethlen Gábor Alapkezelőtől.  (Forrás: RTL)

NEA – Nemzeti Együttműködési Alap

A NEA is a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik, és működésében Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető exminiszter volt a kulcsszereplő. A BGA Zrt. vezetősége mellett, fontos szerepet játszott még a NEA tevékenységében a korábban említett Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes exállamtitkár is. Továbbá a NEA Tanács korábbi (alapító) elnöke Csizmadia László a Békemenetet szervező CÖF/CÖKA álcivil szervezet exvezetője volt. BTW: Jó ennyiszer odabiggyeszteni az ex- előtagot e pozíciókhoz… (A CÖF-ben a helyét később Dr. és Ph.D és ifj. és Lomnici „szájábaadták” Zoltán vette át.) A NEA pályázatain persze általában Fidesz-KDNP-közeli szervezetek taroltak. Akit részletesen érdekel, hogy hová került a pénz(ünk), itt tájékozódhat: Átlátszó

Persze a NEA működése sem volt átlátható. A NEA támogatási döntései kapcsán másfél évtizedig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista, ami egy civilek által továbbosztott EU-s forrás kapcsán alapkövetelmény.

A Nemzeti Együttműködési Alap 2012-es megalapítása óta 117 milliárd forint támogatás került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz.

A Civilek Új Alapon nevű koalíció egyelőre 12 civil szervezetet tömörítő kezdeményezés. Azért jött létre, hogy felülvizsgálják az állami alap működését, ehhez országszerte 665 különböző szervezetet kérdeztek meg. A következő megállapításokra jutottak:

• A NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.
• A NEA döntéshozatali folyamatába alapvetően kódolva van a politikai befolyás. 
• A NEA működése nem átlátható.

(Forrás: 444)

Városi Civil Alap

A 4,8 milliárd forintos Városi Civil Alapot is a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. osztotta szét évente. Az alapot egyébként azután hívták életre, amikor Magyarország elvesztette jogosultságát a Norvég Civil Alapra, ennek a helyébe lépett a VCA. Ahogy 2024-ben, úgy az alap első és második évében is feltűnően sok Fidesz-KDNP-s kötődésű és álcivil szervezet szerepelt a sikeres pályázók között. (Pl. Tuzson Bence postaláda propaganda kampánylapja is kapott pénzt tőlük.)

„Csak a szokásos” trükkös jogászkodás és a korábban említett politikai szómágia

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA Zrt.) és a Bethlen Gábor Alap (BGA) a névhasonlóság ellenére nem azonos entitás.

A Bethlen Gábor Alapot 2010-ben hozták létre, hivatalos célja akkor még csak a határon túli magyarság támogatása volt. A BGA-ról szóló törvény látszólag szintén kizárja a támogatható szervezetek köréből a politikai tevékenységet végző szervezeteket. Hogyan részesülhetnek tehát mégis a Bethlen Gábor Alapkezelő által szétosztott pénzekből a nyilvánvalóan politikai tevékenységet végző – például választásokon induló – szervezetek?

Úgy, hogy a Városi Civil Alap esetében valójában nem a Bethlen Gábor Alap pénzéről volt szó!

(A trükköt egyébként a következő videó is bemutatja.) A Bethlen Gábor Alap egy elkülönített állami pénzalap, amelyből a 100 százalékos állami tulajdonú Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. osztja szét a forrásokat. Ezeknek a forrásoknak a szétosztására valóban vonatkozik a BGA-ról szóló 2010-es törvény. Ezzel szemben a Városi Civil Alapot nem a BGA részeként számolták el. A Bethlen Gábor Alapkezelő csupán lebonyolítója volt a VCA pályázatainak, azaz a VCA esetében nem a Bethlen Gábor Alapból osztott pénzt, hanem egy azon kívüli költségvetési forrásból. Emiatt a forrásra nem vonatkoznak a BGA-törvényben szereplő összeférhetetlenségi előírások, csupán a jóval megengedőbb, 2012-es államháztartási törvény előírásai. (Forrás: Átlátszó)

Valójában tehát egymás pénzét osztogatta a Bethlen Alap és a Miniszterelnökség.

Az eredeti grafika, melyből az AI videó készült, Csóti Rebeka munkája.

A választások előtt még gyorsan kisöpörték a padlást a trükkös fiúk

A Bethlen Gábor Alapkezelő idén a megszokottnál korábban, már márciusig – még a választások előtt – döntött az erdélyi támogatásokról, és mintegy 16,1 milliárd forintot szórt szét!

Több mint négymillió eurót (kb. 1,6 milliárd forintot) hagyott jóvá a választások előtt a focira Szlovákiában 2026-ra, de kormánybarát sajtóorgánumnak is jutott nagyjából 474 millió forint. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.  támogatásainak eredményeképpen a csallóközi DAC Akadémiánál 900 millió forint, valamint a komáromi és kassai focikluboknál 350-350 millió forint landolt… (Forrás: Forbes)

Több támogatott szereplőnek kizárólag a magyar államtól kapott forrásokból állt össze a költségvetése!

A Transtelex összesítéséből kiderül, hogy a Sapientia Alapítvány 6,5 milliárd forintot kapott. Az RMDSZ-hez köthető alapítványok összesen mintegy 3,6 milliárd forinthoz jutottak. Az Eurotrans Alapítvány két tételben összesen 780 millió forint támogatást kapott. A szervezet tevékenysége és az RMDSZ-szel való kapcsolata miatt korábban felmerült a burkolt pártfinanszírozás kérdése is.

A médiában az Erdélyi Médiatér Egyesület 2 milliárd forintos támogatása emelkedik ki, amely a kormányhoz közel álló erdélyi médiarendszer egyik meghatározó szereplője.

A támogatások nagysága és célzott elosztása azért is fontos, mert a leköszönő magyar kormány éveken át a határon túli forrásokat az erdélyi magyar intézményrendszer, a sport és a média erősítésére használta, miközben egyes kedvezményezettek esetében politikai kötődések és átláthatósági kérdések is felmerülnek. (Forrás: Kontroll)

Falusi Civil Alap

A Bethlen Gábor Alapkezelő alá tartozik a Magyar Falu Program pályázatainak egy része is, például a kistelepülési üzletek támogatása, vagy a Falusi Civil Alap (FCA). 2023-ban például a Semjén Zsolt által elnökölt Gánti Vértes Vadásztársaság kapott 7 millió forintot, ami az FCA legmagasabban megítélhető összege volt… (Forrás: Népszava)

Ínséges időkben a 23 állami cégből csak egyetlen egy osztott ki év végi prémiumot. Vajon melyik?

2025 elején 23 állami tulajdonú céget kérdezett meg a Népszava arról, hogy kaptak-e a vezetői év végi prémiumot. Egyetlen szervezet gondolta azt, hogy az ínséges idők ellenére, nem spórol magán és „teljesítményösztönző juttatással” jutalmazza meg az embereit. Történetesen a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Még a fideszes Állami Számvevőszék is talált hiányosságokat a BGA Zrt. pénzosztásával kapcsolatban

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt súlyos szabálytalanságok és költségvetési csalás gyanúja miatt került összefüggésbe az állami forrásokat osztó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. neve Köves Slomó Alapítványával (EMIH). A gyanú alapja: Az ÁSZ átfogó ellenőrzést folytatott le a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) gazdálkodásával kapcsolatban, amely évi 500 millió forint körüli összeget kapott az alapkezelőtől. A vizsgálat megállapításai: A 2026 tavaszán nyilvánosságra hozott jelentés szerint a szervezet az államháztartási forrásokat nem a szerződésekben rögzített céloknak megfelelően használta fel, fiktív pénzmozgások történtek, és a beszámolók nem mutattak valós összképet. Következmények: A súlyos törvénysértések és a támogatások céltól eltérő felhasználása miatt az ÁSZ költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett az illetékes hatóságoknál. (Forrás: Városi Kurír és mfor.hu)

Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal

A Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal (MNVVH) elsődleges feladata lesz, hogy az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseit feltárja és a korrupciós, valamint vagyonkimentési konstrukcióit kivizsgálja. (A jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének jogi támogatása is ezen intézmény feladata lesz.) A hivatal az e szöveg elején említett társadalmi egyeztetés után, szeptemberben kezdheti meg a tevékenységét.

Hűtlen kezelés

A hűtlen kezelés bűncselekményének fogalmát a hatályos Büntető Törvénykönyvben (376. §) találjuk. A jogalkotó úgy fogalmaz, hogy „akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.” Ha a vagyon elleni bűncselekményeket egy alaposan szervezett maffiacsoporthoz hasonlítanánk, a hűtlen kezelés valószínűleg a „contabile”, azaz pénzügyi felügyelő szerepét személyesítené meg.

További hét szövegem hasonló témákban

A hatalmi manipuláció tízparancsolata
A csinovnyik és a Ferrari
Hamvas Béla a korrupcióról
Politikai szómágia
Az oroszok már a spájzban vannak
A provincializmusról
A kettős mércéről

Bónusztartalom az AI jóvoltából: Az opportunista közpénzvámpír esete Iktári Bethlen Gáborral. BTW: A Bethlen fölött látható PRO LEGE ET GREEGE felirat a következőt jelenti: „A királyért, a törvényért és a közösségért.” (Kár, hogy a nersevik vezetőket csak az első érdekelte…)